Fogalomtár

Alapterület

Az alapterület egy épület vagy helyiség teljes, vízszintes vetületét jelenti, amelyet a határoló falak határolnak. A TÉKA értelmezésében ez magában foglalja a belső válaszfalak, oszlopok és egyéb tartószerkezetek által elfoglalt helyet, valamint a nem hasznosítható területeket, mint például vastagabb falak, kémények vagy lépcsőházak. Röviden: az alapterület a belső tér teljes kiterjedése, függetlenül attól, hogy az adott rész használható-e vagy sem.

Hasznos alapterület

A hasznos alapterület a ténylegesen használatra alkalmas területek összege. A TÉKA szerinti számításkor az alapterületből ki kell vonni a nem hasznosítható szerkezetek és helyek területét (például vastagabb falakat, oszlopokat), továbbá azokat a részeket, ahol a belmagasság nem éri el az előírt határértéket (például 1,9 métert). Ennek megfelelően a hasznos alapterület azt a területet adja meg, amely ténylegesen rendelkezésre áll a használat, berendezés és mozgás számára.