Az aranykorona egy történelmi mértékegység, amelyet Magyarországon elsősorban a mezőgazdasági földterületek értékének kifejezésére alkalmaztak. Az aranykorona értékét elsősorban a talaj termőképessége, a településhez és a piacokhoz való fekvés, valamint egyéb gazdasági szempontok határozták meg.
A rendszert a 19. század közepén, 1850 körül vezették be a Habsburg Birodalom/az egykori osztrák–magyar területeken, célja egységes értékelési alap biztosítása volt a földbirtokok összehasonlításához és a földadózás megállapításához. Az aranykorona értékét hivatalos földértékelő bizottságok állapították meg.
Bár az aranykorona mint mértékegység a mai jogi és gazdasági gyakorlatban nem használatos, történeti forrásokban, földtörténeti vizsgálatokban és régebbi jogi szövegekben ez az értékelési rendszer még előfordulhat, ezért is fontos ismerete a mezőgazdasági és ingatlanjogi múlt megértéséhez.