Életciklus
Az ingatlan anyagainak életciklusa egy olyan folyamat, amely az anyagok teljes élettartamát követi a kezdetektől a végéig. Ez az életciklus több fázisra osztható, melyek mindegyike fontos szerepet játszik az anyagok környezetre gyakorolt hatásának, költséghatékonyságának és fenntarthatóságának vizsgálatában. Az alábbi fázisok a leggyakoribbak:
Nyersanyag kitermelése: Az építőanyagok előállításához szükséges alapanyagokat (pl. fa, kő, fém) kibányásszák, vagy más módon kitermelik.
Gyártás: A nyersanyagokat feldolgozzák, és belőlük kész termékeket állítanak elő, mint például beton, tégla, üveg vagy szigetelőanyagok.
Szállítás: Az előállított építőanyagokat a gyártóhelyről az építkezési helyszínre szállítják, ami az anyag életciklusának szerves része, mivel hatással van a környezeti terhelésre (pl. szén-dioxid kibocsátás).
Beépítés: Az anyagokat beépítik az ingatlanba, és funkcionális részeivé válnak az épületnek.
Használat: Az ingatlan anyagai élettartamuk során szolgálnak, pl. szerkezeti elemekként vagy burkolatként. Ebben a fázisban figyelembe kell venni az anyagok tartósságát és karbantartási szükségleteit.
Karbantartás és javítás: Az ingatlan élettartama alatt az anyagok rendszeres karbantartást, javítást igényelhetnek, amely szintén része az életciklusnak.
Bontás és újrahasznosítás: Az épület élettartamának végén az anyagokat eltávolítják, majd vagy hulladékként kezelik, vagy újrahasznosítják, ami az anyagok fenntarthatósági szempontjából kulcsfontosságú.
Az anyagok életciklusának elemzése (LCA – Life Cycle Assessment) segít az ingatlan fenntarthatóságának értékelésében, különös tekintettel az energiafelhasználásra és a környezeti terhelésre. Az OTÉK szabályozás is egyre nagyobb figyelmet fordít az életciklus-szemlélet fontosságára az ingatlanfejlesztésben.
Az OTÉK szerint: anyagok, szerkezetek használati időszakának egymást követő szakaszainak összessége a nyersanyagbeszerzéstől vagy természeti erőforrásból történő előállítástól a végső ártalmatlanításig.
