Életciklus
Az ingatlan anyagainak életciklusa egy olyan folyamat, amely az anyagok teljes élettartamát követi a kezdetektől a végéig. Ez az életciklus több fázisra osztható, melyek mindegyike fontos szerepet játszik az anyagok környezetre gyakorolt hatásának, költséghatékonyságának és fenntarthatóságának vizsgálatában. Az alábbi fázisok a leggyakoribbak:
Nyersanyag kitermelése: Az építőanyagok előállításához szükséges alapanyagokat (pl. fa, kő, fém) kibányásszák, vagy más módon kitermelik.
Gyártás: A nyersanyagokat feldolgozzák, és belőlük kész termékeket állítanak elő, mint például beton, tégla, üveg vagy szigetelőanyagok.
Szállítás: Az előállított építőanyagokat a gyártóhelyről az építkezési helyszínre szállítják, ami az anyag életciklusának szerves része, mivel hatással van a környezeti terhelésre (pl. szén-dioxid kibocsátás).
Beépítés: Az anyagokat beépítik az ingatlanba, és funkcionális részeivé válnak az épületnek.
Használat: Az ingatlan anyagai élettartamuk során szolgálnak, pl. szerkezeti elemekként vagy burkolatként. Ebben a fázisban figyelembe kell venni az anyagok tartósságát és karbantartási szükségleteit.
Karbantartás és javítás: Az ingatlan élettartama alatt az anyagok rendszeres karbantartást, javítást igényelhetnek, amely szintén része az életciklusnak.
Bontás és újrahasznosítás: Az épület élettartamának végén az anyagokat eltávolítják, majd vagy hulladékként kezelik, vagy újrahasznosítják, ami az anyagok fenntarthatósági szempontjából kulcsfontosságú. A TÉKA koncepciója itt külön hangsúlyt fektet az újrahasználatra, az anyag-visszanyerésre és az anyagkönyvelésre (material passport) annak érdekében, hogy minimalizálja a végső ártalmatlanítást.
Az anyagok életciklusának elemzése (LCA – Life Cycle Assessment) segít az ingatlan fenntarthatóságának értékelésében, különös tekintettel az energiafelhasználásra és a környezeti terhelésre. A TÉKA szabályozás egyre nagyobb figyelmet fordít az életciklus‑szemléletre az ingatlanfejlesztésben, és előírja az építési termékek és épületek környezeti teljesítményének számszerűsítését, valamint a körforgás és az anyaghatékonyság figyelembevételét.
A TÉKA szerint az életciklus az anyagok és szerkezetek használati időszakának egymást követő szakaszainak összessége, kezdve a nyersanyagbeszerzéstől vagy a megújuló erőforrásból történő előállítástól, át a gyártáson, szállításon, beépítésen, használaton és karbantartáson, egészen a bontáson, anyagvisszanyerésen és végső ártalmatlanításon át — külön hangsúlyt helyezve az újrahasználatra, újrahasznosításra és a körforgásos gazdaság elveire.
