Építményszint

Az építményszint egy építészeti kifejezés, amely az épület egy adott szintjének (padlószintjének) magasságát jelöli a földszinthez képest. Az építményszintek jelölése általában szintezési pontokkal vagy magassági adatokkal történik, és fontos szerepet játszanak az építési, tervezési és engedélyezési folyamatokban.

A legtöbb épület több építményszintből áll, amelyek közé tartozhatnak:

• Földszint
• Emeletek
• Alagsor
• Padlás

Az építményszint magassága befolyásolja az épület funkcióját, használhatóságát és az építési előírásoknak való megfelelést. Az építészek és mérnökök szakértő módon tervezik meg az építményszinteket az adott követelmények és szabványok figyelembevételével.

A TÉKA szerint: az építményszint az épület azon használati szintje, amelyen rendeltetésszerűen használható helyiség található. Nem minősül építményszintnek a beépítetlen padlástér, valamint az a tetőszint, amelyen — a felvonógépházon vagy a lépcsőház felső szintjén kívül — nincs rendeltetésszerű használatra alkalmas helyiség; ugyanakkor a TÉKA keretében hozott külön rendelkezések alapján a padlás vagy tetőtér beépítése, illetve állandó használatra alkalmassá tétele esetén ezek építményszintként is értékelhetők.