Fogalomtár

Gipsz

A gipsz (kalcium-szulfát-dihidrát, CaSO4·2H2O) egy természetes eredetű ásványi anyag. Általában puha, fehér vagy szürke színű, kristályos szerkezetű anyag, amelyet széles körben használnak ipari és kézműves alkalmazásokban.

Felhasználási területei

  • Építőipar: Belső válaszfalakhoz és burkolatokhoz (gipszkarton), vakolatok, glettanyagok és tűzgátló rétegek előállításához alkalmazzák.
  • Orvostudomány: Törésrögzítéshez használt gipszkötések készítésére használják; bizonyos esetekben a hagyományos gipszet műanyag alapú anyagok váltják fel, de a gipsz továbbra is elterjedt.
  • Szobrászat: Precíz modellek, formák és szobrok készítésére szolgál, valamint öntőformák előállításához is gyakran alkalmazzák.
  • Mezőgazdaság: Talajjavítóként használják, mivel kalcium- és kénforrást biztosít, segíti a talajszerkezet javítását és a sók eltávolítását bizonyos talajtípusokból.

Jellemzői

A gipsz könnyen formálható, jó felületi reprodukciót adó anyag, amely vízzel keverve gyorsan köt és visszaalakul dihidrát állapotba. A kötés során hő szabadul fel; a kötött gipsz viszonylag kemény, de törékeny. Ipari feldolgozásban gyakran alkalmazott formája a hemihidrát (CaSO4·½H2O), amely alacsony hőmérsékleten történő hevítéssel nyerhető, és vízzel keverve visszaalakul dihidráttá.