Kerítés

A kerítés egy létesítmény, amelyet általában arra használnak, hogy elhatároljanak egy területet, megakadályozzák az áthaladást, vagy biztosítsák egy terület biztonságát és privát jellegét.

Főbb jellemzői:

• Anyaga: fa, fém, műanyag, kő stb.; gyakran kombinált megoldások is előfordulnak
• Funkciója: védelem, elhatárolás, vizuális tagolás, esztétikai és településkép-formálási szerep
• Típusa: például drótkerítés, fakerítés, kőből készült vagy zártabb fal jellegű kerítés

A kerítéseket számos helyen alkalmazzák, például lakóingatlanok, ipari területek, parkok és mezőgazdasági területek körül, ahol egyaránt fontos a határok jelzése, a hozzáférés szabályozása és a védelem biztosítása.

A TÉKA szerint a kerítés olyan szerkezet, amely térben elhatárolja a telek területét a közterülettől, a telek közhasználat céljára átadott részeitől, illetve a szomszédos telkektől, továbbá elkülöníti a telek különböző rendeltetésű vagy használatú területeit. A TÉKA megkülönbözteti az egyszerű, nem építmény jellegű kerítéseket és a tartós, építménynek minősülő kerítéseket, és ennek megfelelően eltérő szabályokat írhat elő azokra vonatkozó engedélyezésre, magasságra, anyaghasználatra és a településképi követelményekre tekintettel.