A „királyi hold” (angolul „King Tide”) a tengerparti területeken előforduló, az évesnél magasabb dagályhullámokat jelöli; ezek a legmagasabb árapályok, amelyek általában évente néhány alkalommal jelentkeznek. Kialakulásukért a Hold és a Nap gravitációs hatásainak összeadódása felelős, különösen akkor, amikor a Hold és a Nap együttállása (új- vagy telihold) egybeesik a Hold földközeli pontjával (perigeum). Előfordulhat, hogy a Föld Naphoz legközelebbi pontja (perihélium) is felerősíti az effektust.
Ezek az események viszonylag kiszámíthatóak, mivel a Hold és a Nap mozgása ciklikus. A királyi hold idején tapasztalható kiemelkedő vízszintemelkedések különösen fontosak a part menti közösségek szempontjából, mivel ilyenkor növekszik az árvízveszély és fokozódhat a part menti erózió.
A királyi holdak előfordulása nem egyetlen, állandó naptári naphoz kötött; általában évente több alkalommal jelentkeznek. Gyakrabban fordulnak elő akkor, amikor a Hold perigeuma és a Nap–Hold együttállása egybeesik; emellett a Föld perihéliuma (január eleje körül) is növelheti a jelenség intenzitását, ezért sok helyen a legnagyobb hatások télen jelentkeznek. A pontos időpontok helytől és helyi árapályviszonyoktól függően változnak.