Lízing

A lízing olyan pénzügyi konstrukció, amelyben a lízingbeadó (jellemzően pénzintézet vagy lízingtársaság) egy meghatározott eszközt (például gépjárművet, ingatlant, berendezést) rendelkezésre bocsát a lízingbevevő részére meghatározott időtartamra, díj ellenében. A lízingbevevő az eszközt használhatja a szerződésben foglalt feltételek szerint, azonban az eszköz tulajdonjoga általában a lízingbeadónál marad a szerződés lejártáig, vagy addig, amíg a szerződésben rögzített további feltételek teljesülnek (például vételi opció gyakorlása).

A lízing típusai

• Pénzügyi lízing (finanszírozási lízing): A lízingtárgy használatához kapcsolódó kockázatok és gazdasági hasznok nagyrészt a lízingbevevőnél jelentkeznek, és a futamidő végén jellemzően lehetőség van az eszköz tulajdonjogának átszállására a lízingbevevőre (vételi opció vagy automatikus tulajdonátruházás).
• Operatív lízing (használati lízing): Az eszköz tulajdonjoga a teljes futamidő alatt a lízingbeadónál marad; a lízingbevevő elsősorban a használat jogát szerzi meg, és a futamidő lejárta után az eszköz visszakerül a lízingbeadóhoz. Az operatív lízing általában rövidebb futamidejű és a lízingbeadó viseli a maradványérték kockázatát.

A lízing előnyei

• Rugalmas finanszírozási forma, amely csökkenti az egyszeri nagyobb beruházási igényt.
• Gyors hozzáférés a szükséges eszközökhöz anélkül, hogy a lízingbevevőnek azonnal meg kellene vásárolnia azokat.
• Bizonyos esetekben kedvezőbb adó- és számviteli kezelést tesz lehetővé, valamint likviditásjavító hatása lehet a vállalkozás számára.

A lízing hátrányai

• Összességében a teljes költség magasabb lehet, mint a készpénzes vásárlás esetén, különösen hosszú távon.
• Szerződéses kötöttségek és korlátozások a futamidő alatt (például használati feltételek, futásteljesítmény-korlátozások, korai megszüntetési díjak).
• Gyakran a lízingbevevőt terhelik az eszköz üzemeltetési, karbantartási és biztosítási költségei; ezek feltételei azonban szerződés szerint eltérhetnek.