Fogalomtár

Maximális beépíthetőség

A maximális beépíthetőség (beépítettség) a telek egyik beépítési mutatója, amely azt határozza meg, hogy a telek területének hány százaléka fedhető épületek és egyéb, állandó jellegű építmények alaprajzi vetületével. Ezt a mutatót az építési szabályzatok és a helyi, TÉKA szerinti építési előírások rögzítik; a megengedett értéket befolyásolhatja a telek mérete, fekvése és a terület övezeti besorolása.

Példa a maximális beépíthetőségre

Például, ha egy 1000 m2-es telek megengedett beépíthetősége 30%, akkor a telek területéből legfeljebb 300 m2 lehet az építmények alaprajzi vetülete, azaz ennyi terület építhető be.

Fontosság

  • Segíti a településkarakter és a zöldfelületi arányok megóvását.
  • Megakadályozza a túlzottan nagy beépítési intenzitást és a zsúfoltságot.
  • Szabályozza a telek használatának intenzitását, ezáltal hozzájárul a fenntartható településfejlesztéshez.

A maximális beépíthetőség (beépítettség) betartása fontos az építésügyi hatóságok, a telektulajdonosok és az építtetők számára, mivel biztosítja az építmények rendezett, harmonikus és a helyi TÉKA-előírásoknak megfelelő elhelyezkedését a területen.