Párkánymagasság

A párkánymagasság az építészetben és építészeti tervezésben használt fogalom, amely az épület homlokzatán a talajtól a párkányig mért magasságot jelenti. A párkány az épület falából kinyúló vízszintes elem, amely esztétikai és funkcionális szerepet egyaránt betölt.

• Esztétikai szerep: A párkányok tagolják és díszítik az épület homlokzatát, így növelve annak vizuális vonzerejét.
• Funkcionális szerep: A párkányok megakadályozzák, hogy az esővíz közvetlenül az épület falára csorogjon, így védik a falakat a vízkárosodástól.

A párkánymagasság fontos adat az épületek tervezése során, és gyakran meghatározza az épület arányait és esztétikai megjelenését.

Az OTÉK szerint: az épület homlokzati síkja és a rendezett terepszint metszésvonala, valamint magastetős épület esetében az épület homlokzati síkja és a tetősík metszésvonala, lapostetős épület esetében a homlokzati falsík és a legfelső zárófödém felső síkjának metszésvonala közötti függőlegesen mért távolság.