Szabályozási vonal

A szabályozási vonal egy urbanisztikai és építészeti fogalom, amely az építési és városrendezési terveken jelöli ki azokat a határvonalakat, ahol az egyes épületek, utak, zöldterületek és más városi infrastruktúra elemek elhelyezkedhetnek illetve nem helyezkedhetnek el.

Főbb jellemzői és funkciói:

• Beépítési előírások: Meghatározza, hogy az adott területen közterülethez képest milyen távolságra helyezkedhetnek el az épületek.
• Zöldterületek és közterületek kijelölése: Segítségével kijelölhetők parkok, játszóterek, utak és egyéb közterületi elemek határai.
• Infrastruktúra fejlesztés: Alapját képezheti az infrastruktúra, például utak, közművek, közlekedési eszközök elhelyezésének és fejlesztésének.
• Városképi harmónia: Elősegíti a városkép egységes, rendezett megjelenését, harmonikus beépítési struktúrákat alakíthat ki.

A szabályozási vonalak kijelölését általában a helyi önkormányzatok vagy illetékes tervezési hatóságok végzik, és azok az adott település rendezési terveiben, illetve szabályozási tervében vannak rögzítve.

Az OTÉK szerint: a közterületet és az egyéb nem közterületet elválasztó meglévő, valamint a szabályozási terven meghatározott tervezett közterületi telekhatár.