Tartógerenda

A tartógerenda olyan teherhordó szerkezeti elem, amelyet épületekben, hidakban és egyéb műtárgyakban a rájuk ható terhek felvételére és továbbítására alkalmaznak. Leggyakrabban vízszintes elhelyezésű, és a ráható terheket elosztva a támaszokra — például oszlopokra vagy falakra — vezeti át; működése során elsősorban hajlítási és nyíróerőknek, továbbá tengelyirányú terhelésnek is ki lehet téve.

• Anyaga: Tartógerendák készülhetnek különféle anyagokból, például fából, acélból, vasbetonból, előfeszített betonból vagy kompozit anyagokból; az anyagválasztást a teherigénybevétel, a táv és a környezeti hatások határozzák meg.
• Alkalmazása: Széles körben használják lakó- és középületekben, ipari csarnokokban, hidakban, tetőszerkezetekben és födémrendszerekben; feladata lehet járófelületek, padlószerkezetek és tetők alátámasztása.
• Kialakítása: A keresztmetszet alakját (például I-profil, téglalap, T-profil, zárt dobozszelvény) a teher típusa, a fesztáv és a gyártási-technológiai követelmények határozzák meg; a geometria befolyásolja a merevséget, teherbírást és a nyomatéki ellenállást.

A tervezés során figyelembe kell venni a statikai igénybevételt, a megengedett alakváltozásokat, a kapcsolódó szerkezeti csomópontok kialakítását, valamint a korrózióvédelmet és tűzvédelmi követelményeket. Megfelelő tervezés és szakszerű kivitelezés nélkülözhetetlen az építmények biztonsága, szolgáltatóképessége és tartóssága szempontjából.