Zálogjog

A zálogjog olyan biztosítéki jog, amely lehetővé teszi a hitelező számára, hogy a kötelezett adós tartozásának biztosítékaként zálogterhet helyezzen egy meghatározott vagyontárgyra. A zálogjog lényege, hogy amennyiben az adós nem teljesíti kötelezettségét, a hitelező a zálogul szolgáló vagyontárgyból jogosult kielégítést keresni követelésére.

A zálogjog típusai

• Ingatlanzálogjog: Ha a zálogtárgy ingatlan (például ház, lakás, telek), a zálogjogot általában az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzik, és a bejegyzés biztosítja a hitelező kielégítési jogának rangsorát.
• Zálogjog ingóságokra: Ide tartoznak például járművek, gépek vagy más értékes ingóságok. Egyes ingóságokra vonatkozó zálogjogok nyilvántartásba vételhez vagy külön jogi szabályokhoz kötöttek.
• Kézizálog (possessionáris zálogjog): Olyan zálogjog, ahol a zálogtárgyat a hitelező vagy egy harmadik személy birtokba veszi, és addig tartja, amíg az adós teljesíti kötelezettségét. A kézizálog jellemzően birtokon alapuló, elsődlegesen kielégítési jogosultságot biztosít a zálogtárgyból.

A zálogjog létrejötte

A zálogjog létrejöttéhez általában szerződés szükséges, amely tartalmazza a zálogjogosult (hitelező) és a zálogkötelezett (adós) megállapodását, valamint a zálogtárgy pontos megjelölését. Bizonyos zálogjogoknál jogszabály előírja a nyilvántartásba vételt (például ingatlan esetén az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzést), más esetekben a birtok átadása is a létrehozó feltétel lehet.

A zálogjog megszűnése

A zálogjog megszűnik többek között, ha az adós teljesíti a biztosított követelést, ha a felek írásban eltörlik a zálogjogot, vagy ha a zálogtárgy megsemmisül vagy elvész. Emellett a zálogjog megszűnését jogszabályi okok (például elévülés) vagy a felek egyező akarata is előidézheti.