Fogalomtár

Beépítési magasság

A beépítési magasság egy építészeti fogalom, amely az épületek magasságát jelöli, vagyis azt a függőleges távolságot, ameddig az építmény a föld felszínétől mérve elér. Magyarországon és más országokban a helyi építési szabályzatok precízen meghatározzák, hogy egy adott területen milyen magas épületek építhetők, figyelembe véve a településkép harmóniáját, biztonsági előírásokat, és egyéb városrendezési elveket.

A beépítési magasság meghatározása során több szempontot is figyelembe vesznek, például:

  • Telek elhelyezkedése és mérete
  • Épület funkciója
  • Helyi építési szabályzatok és előírások

A szabályozás célja, hogy biztosítsa a település harmonikus fejlődését és megőrizze a lakók életminőségét.

Az OTÉK szerint: az épületmagasság, a homlokzatmagasság és a párkánymagasság gyűjtőfogalma.